A könyvelés ablakán válassza ki a vevő naplót:
Nézzük, milyen azonosságok és eltérések találhatók a pénztár és bank naplóhoz képest:
•a partnert kötelező a partnertörzsből választani
•a bizonylat fej panelen megjelent az esedékesség kelte
•a bizonylat devizaneme megadható, alapértelmezett a forint
•a kontírozás panelen a tartozik és követel főkönyvi számok is kitöltendők, amelyekből az egyiknek az általános paraméterekben felsoroltak szerint vevőnek kell lennie
•deviza bizonylat esetén elérhető a bank, árfolyam típus, árfolyam és deviza érték, amelyeknél az általános paraméterek devizás pénzeszköz értékelése rovatban kiválasztott bank középárfolyama kerül felkínálásra
Mindez egy konkrét példán:
Forint számla rögzítése és két tételre való kontírozása látható a képernyő képen. Mivel az első sor kontírozásának bruttó értéke nem egyezett meg a bizonylat bruttó összesen értékével, ezért a második kontírozás sor automatikusan elkezdődött a "Tárol" után.
Csak kicsit más a rögzítés export számla esetében. Ha a devizanem nem HUF, akkor a kontírozás során a deviza érték és árfolyam alapján számolja a program a forint bruttó értéket.
Ilyenkor a deviza értékkel csökkenti a bizonylat bruttó összesen értéket és addig kínálja fel a következő sort kontírozásra, ameddig az egyenleg nulla nem lesz. Ki kell emelni, hogy a bizonylat fejlécében a devizanem alapértelmezettről a számlán szereplő típust kapta meg, és a kontírozás során a vevő főkönyvi szám is a külföldi vevők közül kerül ki. Az áfa gyűjtő kód megfelelő kitöltése esetén kerülnek az értékek a bevallás megfelelő celláiba.