OPG

Ha még nem használja a szállítói számlák letöltését a NAV online számla szolgáltatásról, akkor először a kapcsolódási adatokat kell megadnia az előző menüpontban ismertetett módon. A pénztárgép naplóállományok letöltéséhez az itt beállított technikai felhasználóhoz engedélyezze az OPG napló lekérdezése jogosultságot:

 

 

Ha ezek megtörténtek, akkor az ablakban a következő funkciókat végezheti el:

 

 

A [ Lekérdez ] gombra kattintva a cég adószáma és a megfelelő jogosultsággal rendelkező technikai felhasználói adatok alapján lekérdezi a cég által üzemeltetett pénztárgépeket. Ha üzenetként az kapja, hogy nincs jogosultsága, akkor a technikai felhasználónál nem engedélyezte az OPG napló lekérdezést.

 

Sikeres kapcsolatfelvétel esetén megtörténik a pénztárgépek letöltése és a az ablak felső részében találhatók az azonosítók:

 

 

Módosítani a pénztárgép azonosítást megkönnyítő pénztárgép helye elnevezésű mezőt lehetséges:

 

 

A pénztárgép törlésére is lehetőség van megerősítést követően.

 

Az egyes fizetési módok paraméterezésének ismertetése előtt nézzük meg a könyvelési tételek generáltatásának lehetőségeit. Két módszer közül lehet választani:

 

 

A két módszer közötti különbséget az alábbi példával szemléltetjük. Szándékosan választva egy bonyolult esetet, a gyakorlatban ennek előfordulási valószínűsége nagyon kicsi. Viszont így jobban érzékelhető a különbség.

 

Tételezzük fel, hogy a napi zárás összesen egy nyugtát tartalmaz, és az alábbi értékek szerepelnek regiszterenként összesítve:

 

 

A megfizetés nem készpénzzel vagy bankkártyával történt, hanem vegyesen:

 

 

Mivel nem határozható meg egyértelműen, hogy az egyes regiszterekben szereplő értékek milyen fizetési móddal lettek kiegyenlítve, ezért arányosítva minden regiszterhez kiszámoljuk. Az arányosítás számolásánál azt vizsgáljuk, hogy az adott fizetési mód milyen arányt képvisel a teljes kifizetett összegből:

 

 

Ezekkel az arányokkal számolva a következő eredményt kapjuk:

 

 

Gyakorlatilag a fizetési módok és az értéket tartalmazó regiszterek szorzata szerinti darabszámot kapjuk. Most egy nyugtáról beszéltünk a példánál, de a napi záráshoz tartozó minden nyugtán ezt a műveletet elvégezve és összevonva ezeket fizetési mód-regiszter párokra, megkapjuk a napi zárást ezek bontása alapján. Ilyen mélységű összefüggést sem a napi zárásból, sem pedig a pénztárjelentésből nem lehet megvalósítani, csak úgy, ha minden nyugtát külön-külön vizsgálunk és azokat összesítjük.

 

Ez biztosítja az alapját annak, hogy lehetősége van választania a pénztár és vevő tételekre való megbontás szerint is a könyvelést. Ez azt jelenti, hogy a készpénz típusú fizetési mód kerül a pénztár naplóba, a továbbiak a vevő naplóba:

 

 

 

Ha a másik lehetőséget választjuk, akkor minden regiszter értéke a pénztárba kerül és onnan a nem készpénzes összegek az átvezetési számlaszámra kerülnek:

 

 

 

A második módszer talán áttekinthetőbb, az első viszont a tények szerinti mozgásokat tartalmazza.

 

Ezek fényében nézhetjük a paraméterezésben megadható adatokat.

 

Az első opció (pénztár és vevő tételekre megbontva) esetében az alábbi adatok megadása kötelező:

 

 

A másik opció szerint:

 

 

Különbség a bankkártyás paraméternél (és minden más egyéb fizetési módnál, amit a pénztárgép használ) található csak. Az egyik esetben meg kell adni a vevő, árbevétel és áfa főkönyvi számokat valamit partnerhez rendelni, még a másik esetben csak az átvezetési főkönyvi számot. A paraméterezés sor módosítása azonos panelen történik, de csak az opciónak megfelelő értékadás engedélyezett. Például a bankkártya esetében, ha nem mindent a pénztár naplón keresztül könyvelünk:

 

 

Ha a többi mezőben is látható érték, de nem módosítható, nem jelent a feldolgozás során problémát, mert csak azokat az adatokat fogja használni, amelyek a generáláshoz kiválasztott opció szerint szükségesek.

 

Az egyszerűsített számla esetében azért érhető el és töltendő ki mind a pénztár, mind pedig a vevő főkönyvi szám, mert maga a bizonylat fogja eldönteni a fizetési módot.

 

Lehetőség van még arra is, hogy bizonyos fizetési módok könyvelési tételeinek generálását tiltsuk. Ha a generálandó jelölő négyzetbe kattintva kiveszi onnan a pipát, akkor az a fizetési mód nem fog szerepelni a könyvelési tételek generálása során. Ez nem jelenti azt, hogy nem is fog vele számolni az algoritmus, csak a generálást tiltjuk. Például, ha a pénztárgép képes egyszerűsített számlák kiállítására, akkor megtehető, hogy az egyszerűsített számlák ne kerüljenek könyvelésre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a napi zárás értékeiből ezeknek az egyszerűsített számlának az értékei ne kerülnének ki. Vagyis attól függetlenül nem fogja tartalmazni, hogy kérem a generálást vagy sem, hiszen ezeknek a számláknak akkor más módon, de a könyvelésbe be kell kerülniük.

 

Ha a pénztárgép a készpénz és bankkártya fizetési lehetőségeken túl egyéb fizetési módot is képes kezelni és használják is, akkor majd a tételgenerálás kezdésekor az egyéb fizetési módokkal bővülni fog a paraméterezés lehetősége.

 

Ha a pénztárgép valuta kezelésére is alkalmas és van olyan nyugta, amelyiken ilyen típusú értékesítés történt, akkor a valutanem megjelenik a fizetési módok között:

 

 

Ekkor a pénztár főkönyvi számnak a valutapénztár főkönyvi számát kell megadni az átvezetési főkönyvi szám mellett.