A manuális számviteli nyitás ismertetésénél már látható volt, hogy többek között milyen fontos szerepe van ennek a könyvelési naplónak. Itt rögzítendő minden olyan tétel, ami nem kapcsolható pénztár, bank illetve folyószámla mozgáshoz. Elsőként nézzünk egy általános felhasználási módot, majd a napló speciális lehetőségeit:
Bérfeladás könyvelése
Amennyiben az Infotéka Kft. bérprogramját használja, úgy az abból készített feladást a vegyes könyvelésbe, a 6-os fiókba töltse be, ellenőrizze le az adatokat, majd tárolja le a könyvelést. Kézi könyvelés esetén a tételeket egyenként kell rögzítenie.
Tétel könyvelése vegyes naplón keresztül úgy, hogy az megjelenjen a folyószámla kimutatáson
Akkor tehető meg ez, ha a tartozik vagy követel főkönyvi szám része az általános paraméterekben felsorolt vevő vagy szállító főkönyvi számoknak. Ilyenkor elérhetővé válik a hivatkozási szám mező, valamint meghatározható a jellege, vagyis a folyószámlán az előírás vagy a kiegyenlítés oszlopok között jelenjen meg a tétel.
A kontírozás panelen jól látható a változás az előző képhez képest. A kontírozás panel ennek a felhasználásnak egy példáját is mutatja: árfolyam nyereség veszteség könyvelése. Felhívjuk a figyelmét, hogy a program alkalmas arra, hogy a kiszámolt árfolyam nyereség veszteség tételeket átadja a vegyes könyvelésnek!
Átvezetés
A könyvelési ablakon vegyes könyvelés esetén elérhető átvezetés gomb. A 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) kötelezően előírja, hogy évente legalább egyszer a tárgyév zárása során a költség főkönyvi számokat ki kell nullázni és az értéket át kell vezetni a ráfordítások közé. A gombra kattintva megadható, hogy az átvezetési számlaszámoknál megadott kontírozásokat milyen dátummal generálja le a program ide, a vegyes könyvelésbe:
Az átvezetés a pillanatnyi egyenlegeket az ablakban megadott dátummal generálja. Ezt a generált csomagot még véglegesíteni kell, a folyamat "csupán" a rögzítést helyettesíti.